Kávézó

Egy kis történelem: Kávézók egykoron és napjainkban

Lehetnek-e újra a művészetek, a szabad gondolkodás gyűjtőhelyei?

A XIX. században, illetve a XX. században a 40-es évek közepéig Magyarországon a kávézók, a kávéházak — vendéglátó funkciójukon túl – a szellemi, művészeti (elsősorban az irodalmi, képzőművészeti) élet színterei voltak. A polgári, szabad gondolkodás jelképeiként vonultak be a kultúrtörténetbe.

A kávéház eredetileg kávé fogyasztására szakosodott vendéglátóipari egység volt, amely később éttermi funkciókat is ellátott és a társasági élet fontos színterévé vált.

A kávézók története

Az első kávéházak az 1550-es években, Isztambulban nyíltak. Európába a 17. században érkezett meg a kávézás szokása. Az első európai kávéház 1624-ben Velencében nyílt meg La Bottega del Caffé néven. Párizsban az első kávéház 1672-ben alapították, a londonit néhány évvel korábban. Hamarosan elterjedt Hollandiában, Németországban, s megjelent Magyarországon is.

A magyar történelem leghíresebb kávéháza kétségtelenül a Pilvax. Az 1848-1849-es forradalmat és szabadságharcot közvetlenül megelőző időszakban betöltött szerepe közismert. 1848 márciusában Petőfi és társai itt beszélték meg a forradalom követeléseit, itt szövegezték meg a 12 pontot. A hagyomány szerint 1848. március 15-én itt szavalta el Petőfi először a Nemzeti dalt, és innen indultak ki ezen a napon a forradalmi események. A kávéházat 1848. március 15-e és 1848 augusztusa között Forradalmi Csarnoknak nevezték.

Kávéházak – az irodalom fellegvárai

A XIX. és a XX. századi magyar irodalom elképzelhetetlen a pörkölt kávé friss illatát árasztó intézmények nélkül. Többen versben is megfogalmazták kötődésüket. Íme két példa:

New York, te kávéház, ahol oly sokat ültem,
hadd nyissam ki az ajtód, leülni még szabad tán,
csak mint a koldusnak, aki pihen a padkán,
s megnézni, mi maradt belőlem és körültem…
…Virradtig vártunk itt, s istennél szabadabban
mentünk ki hajnaltájt az elhagyott utakra,…
…Szentelt tanyája te szivemnek és szavamnak,
mely álmokat adtál s nem ismert drága mámort,…
(Kosztolányi Dezső:New York, te kávéház, ahol oly sokat ültem)
…Ó olvasóm riadj, s tagadj meg engem:
Én most e csiszolt márványlap fölött
Este hat óra s nyolc óra között
A kávéháznak poézisét zengem…
…Mi vonz ide? Csak Isten a tudója,
Nem a szivarfüst, nem az emberek,
Nem is a barbár kártya-idióma.
Nem ez, nem az… tán egy-két jóbarát,
Akiknek arcát látni jólesik…
Ó de hányszor ülök itt egyedül,
Míg álmaim a valót színezik…
(Reményik Sándor: A kávéház poézise)

A fentebb említett korszakban a kávézók munkahelyként, szerkesztőségként, alkotó műhelyként is szolgáltak. Az egyes szellemi, irodalmi irányzathoz tartozók más-más helyen gyűltek össze (amennyiben ugyanabban a kávéházban vertek tábort, akkor külön asztaltársaságot alkottak).

Néhány jelentős kávézó törzsközönsége:

Japán kávéház: Molnár Ferenc, Bródy Sándor, Szép Ernő, Tersánszky Józsi Jenő, Hunyady Sándor rendszeres Nagy Lajos vagy József Attila (két nagy festőművész, Szinyei-Merse Pál Rippl-Rónai József is rendszeres vendég volt)

Magyar Korona kávézó: Osvát Ernő, Gellért Oszkár, Vajda János, Kiss József, Feszty Árpád és Mednyánszky László

New York kávéház: Bródy Sándor, Nagy Endre és Kemény Simon ( a Pesti Napló asztalánál). Osvát Ernő, Heltai Jenő, Herczeg Ferenc, Ignotus, Ady Endre (nyugatosok, a karzaton, később áttették törzshelyüket a Centrál kávéházba). Molnár Ferenc, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes itt írták meg első zsengéiket.

Centrál kávéház: Kiss József, Rózsa Miklós, Kázmér Ernő, Boros János, Fehér Árpád )A Hét folyóirat szerkesztői)

A kávézók közéleti fontosságára misem jellemzőbb, mint, hogy Nyugat alapításának ötlete a Bristol kávéházban fogant, de a folyóirat a Centrálban született 1907-ben, később költözött át a New York kávéházba.

Igényes múlt, sivár félmúlt, reménykeltő jelen

A XX. század negyvenes éveiig a kávéházak nem csupán vendéglátóipari egységek voltak. Túl irodalomszervezői funkciójukon, a társadalmi élet egészének méltó és igényes helyszínt biztosítottak.

A szocializmusnak nevezett egypártrendszer idején azonban nem csupán e jelentőségüket vesztették el, de, mint polgári (tehát, reakciós, rendszeridegen) intézmények, puszta létük sem volt kívánatos. A talponállók, gyorsbüfék, jellegtelen presszók foglalták el. Ezekben sem lehetőség, sem igény nm volt a kulturált kávéfogyasztásra. Általánossá vált a tucatgyártású kávégépek, a szakszerűtlenül pörkölt kávé, a silány minőség.

A klasszikus kávéházak, kávézók jellegzetességei:

• általában reprezentatív, tekintélyes épület
  
• igényes, egyedi, esetenként pazar berendezés
• frissen pörkölt kávé
• a helyre jellemző kávékeverék
• kialakult törzsközönség

A félmúlt (szocreál) kávézó helyek jellegzetességei:

• igénytelen, esetleges helyválasztás
• általában uniformizált, jellegtelen berendezés
• nagyüzemben pörkölt kávé
• kávékeverék, más, a helyre jellemző sajátosság hiánya
• esetleges fogyasztóközönség

A rendszerváltással, a társadalmi élet megújulásával, a polgári gondolkodás ás életszemlélet térhódításával a kávéházak ismét polgárjogot nyertek. Néhány nagynevű visszanyerte régi funkcióját, másokat felújítottak. A piacgazdasággal megjelentek a korszerű kávégépek, az igények kielégítésére egyre jobban terjed a frissen őrölt kávé, a kávékeverékek. Az új kávézók stílusára, belső terére mindinkább jellemző az igényesség, megpróbálják visszavarázsolni az egykori kávéházak hangulatát.

Speciality kávézó és speciality kávé, frissen pörkölt kávé, saját pörkölt kávé keverék, kávé pörkölő. Házhoz kávé különleges szolgáltatása Budapesten kávégép, automata kávégép és berendezés bérlése eladása.